Hír keresése év szerint



ESEMÉNYNAPTÁR


DEC

3

  Egészségfejlesztés és nevelés könyvbemutató
SE Egészségtudományi Kar

További események...

 

Támogasson minket!


Adója 1%-ával Ön is támogathatja
az EDUVITAL tevékenységét!

Alapítványunk adószáma: 18732168-1-42

Köszönjük!

 


 

Oldalainkat 89 vendég és 0 tag böngészi


Interjú Hajdú Zsófiával

 

ZsofiTDK

Hajdú Zsófia átveszi a díjat

Hajdú Zsófia a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának másodéves dietetika szakos hallgatója nemrég a TDK versenyen a Karrier és pályázati koordinációs iroda különdíját nyerte el. Vele beszélgetett Falus András.
 

Falus András: Meséljen valamit gyerekkoráról, családjáról

Hajdú Zsófia: Szüleimmel és (egy) nőveremmel nőttem fel Budapest kertvárosi részében. Ameddig csak vissza tudok emlékezni, boldog gyerekkorom volt. Nagyon szerencsésnek tartom magamat, mert biztonságban, szeretetben és egészségben nőttem fel.
A szüleinkről a mai napig elmondható, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek értünk, a gyermekeikért és ez felnőttként is igen jó érzéssel tölt el. A tény, hogy a szüleim teljesen a nulláról építették fel az életüket és teremtették meg mindazt, amiben mi felnőttünk, hatalmas motivációt ad ahhoz, hogy küzdjek a céljaimért.

FA: Mi volt a középiskolában a kedvenc tantárgya?

HZs: Mindig is a reál tantárgyak érdekeltek jobban. Ezeken belül a középiskolában a matematika volt az abszolút kedvenc. S bár a matematika tanárom nagyon bíztatott, hogy alkalmazott matematikusnak tanuljak tovább, ez a terület mégsem bizonyult az "örök" kedvencnek.

FA: Mikor döntötte el, hogy az ETK-ra jelentkezik?

HZs: Pontosan 2013. júniusában. Már évekkel ez előtt nagyon szerettem volna az egészséges táplálkozással foglalkozni, de akkoriban még nem érett meg bennem a döntés, nem voltam elég elszánt és tévesen azt gondoltam, hogy túl "öreg" vagyok az újrakezdéshez. 
2013. május elején költöztem Londonba, hogy majd ott megtalálom önmagamat, meg az utamat az egészséges táplálkozás felé. Ebből végül az lett, hogy amikor behívtak volna az első állásinterjúra egy igen jóhírű mindenféle egészséges dolgokat forgalmazó céghez, én megköszöntem a lehetőséget és határozottan mondtam nemet. Pár napra rá vissza is költöztem Budapestre és alig vártam, hogy elkezdjek tanulni a biológia érettségire.

FA: Miért pont a dietetika, miért tartja fontosnak a táplálkozástudományt?

HZs: Már említettem, hogy sok-sok évvel ezelőtt is érdekelt már az egészséges táplálkozás. Szerintem ez egyrészt onnan eredeztethető, hogy Édesapám egy bio zöldség- és gyümölcsleveket forgalmazó cégben dolgozik. Másrészt már viszonylag fiatalon szerettem az ételek elkészítésével kísérletezgetni, új dolgokat kipróbálni és úgy tűnt, hogy van hozzá érzékem.
Végezetül a GAP-szindróma című könyv elolvasása után jöttem rá, hogy a táplálkozástudomány minden mélysége és apró részlete érdekel, és bővíteni szeretném tudásomat. Manapság olyan világban élünk, hogy kis túlzással mindenkinek van valami emésztőrendszeri problémája. Azt gondolom - leendő dietetikusként -, hogy sajnos hatalmas szükség van és lesz hozzáértő dietetikusokra. Nemcsak a betegségekkel küzdők segítésében, hanem talán még nagyobb figyelmet fordítva a prevencióra és a fiatalokra.

FA: Mivel szeretne foglalkozni az egyetem elvégzése után?

HZs: A diploma megszerzése után szeretnék kórházi/klinikai tapasztalatot szerezni.
Hosszútávon a prevencióra szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni (az majd kiderül, hogy hol és milyen szerepben) és úgy tervezem, hogy mellette magán praxisban dolgoznék. S mindezek mellett szeretnék nagyobb szerepet vállalni az Édesapám féle cégben. 

FA: Van-e hobbija?

HZs: Sokáig nagy jóga rajongó voltam, de ez mára valahogy elmúlt. Azon dolgozom, hogy a rendszeres sportolás a hobbimmá váljon. Ebben van hova fejlődnöm... sajnos.
Egyébként már egészen kiskoromtól kezdve imádom a pepecselős, precíziós kreatív munkát igénylő elfoglaltságokat. Legyen ez üvegfestés, textilfestés, ékszerkészítés stb. Illetve mostanában az agykontroll művészetét próbálom elsajátítani és a mindennapjaimba illeszteni.

Falus András: Köszönöm a beszélgetést

Hajdú Zsófia: Én is köszönöm

 

OSense O-Sense